Az első munkaformánál könnyebb a megvitatás, mivel minden csoport egyfor­mán ismeri a kérdést. (Tausch R.—Tausch A. M. szerint ez az értékesebb mun­kaforma, 1963.) Nem lehet azonban olyan mélyre hatolni. Kezdetben és nehéz témáknál mindenképpen ez a forma szükséges. német magántanár kispest tel

A második munkaforma nagyobb elmélyedést tesz lehetővé, és a közös beszá­moló általában gazdagabb anyagot nyújt az osztály egészének.

A csoportoktatásnak igen sok szervezési problémája vár még tisztázásra, töb­bek között pszichológiai elemzésre és kikísérletezésre. Ilyenek például a csoport létszámának a kérdése, a csoporttagok kiválasztásának módja (önkéntes választás, kijelölés, kombinált eljárás), a csoportoktatás gyakorisága, elosztása, előkészítése, értékelése, kapcsolata az osztály munkával stb. Mindezekre most nem tudunk kitérni. némettanár xix ker

A csoportoktatás pszichológiai előnyeit a különböző szerzők (Domokosné, 1948; Lustenberger, 1955; Hillebrand, 1958; Pressey—Robinson—Horrocks, 1959; Tausch—Tausch, 1963) némileg eltérő csoportosításban ismertetik, de nem nehéz bennük a közös vonásokat megtalálni. Ezek az előnyök részben az osztályoktatással, részben az egyéni oktatással szemben jellemzik a csoportmunkát.privatlehrer ungarisch budapest 19. bezirk

A csoportmunka fő lélektani előnyét abban látják, hogy a közösségi erőket jobban mozgósítja, mint az osztálymunka. Jobban érvényesül a társak ösztönző hatása. Fokozza az aktivitást, az önálló munka lehetőségét. Főként a gyengébbeken segít so­kat. A régi osztály-tanítás szerintük lélektani lehetetlenséget kívánt a tanulóktól amikor 4—5 órás passzív figyelmet követelt. orosz magántanár kispest ár ft

Ebben kétségtelenül van némi igazság. Nem állítható azonban az, hogy az osztálytanítás feltétlenül csak passzivitást kíván. Az osztálytanítás is építhet a közösségi munka előnyeire, mert lényegében ez is közösség. orosz tanfolyam kispest ár ft

A csoportmunkában a tanulók közvetlenül megismerik egymás tudását, és önmaguk értékét is a másokkal való összehasonlításban helyesebben tudják megítél­ni. A csoportoktatásban a tanulók egymás közötti kapcsolatai (főként munkakap­csolatok) jobban kiépülnek.webdesign magántanár 19 ker

A csoportoktatás jobban kedvez az oktatás individualizálásának, mint az osz­tálytanítás (de természetesen kevésbé, mint az individuális tanulás). A tanulók egyéni munkatempója, munkamódszere jobban érvényre juthat. A tanító is jobban megismerheti ezeket az egyéni sajátosságokat. orosz magántanár kőbánya

A tanulók a csoportmunkában közvetlen kapcsolatba kerülnek a művelődési anyaggal, és saját alkotó munkájukkal szerzik meg azt. Megtanulják az önálló is­meretszerzés és tanulás módszereit, az irodalom és a segédletek használatát. Egy további lélektani előnyként a csoportmunka hívei azt említik, hogy a ki­sebb csoportban a tanulók (még a gyengébbek is) jobban megnyilatkoznak. Ebben ismét van igazság. Kisebb közösségben mindig több hozzászóló akad, mint túl nagy közösség előtt. Sok függ persze a nevelő vezetési stílusától. Megfelelő pe­dagógiai légkörben még a gyengébb tanulók is meg mernek nyilatkozni.

Végül hivatkoznak a csoportmunka nagyobb személyiségformáló hatására. A csoport nagyobb lehetőséget ad az egyén önkifejlődésének, mint az osztály. Ez azonban vitatható. A nagyobb közösség nevelő ereje is szükséges. Az osztály közösségi hatása segítheti a személyiség önkifejlődését.

A csoportmunka hatékonyságát egyébként kísérletileg is összehasonlították a hagyományos osz­tálytanítással (Mialaret, 1954, 1956; Lindgren, 1962). Ezek az összehasonlítások általában a csoport­munka értékét mutatták ki, főként a formális képzés terén. A vizsgálatok hitelességét azonban rontja az, hogy az osztálytanítás „hagyományos formái” nem szükségszerűek. Feltételezhető egy „korszerű” osztálytanítás is, amely hatékonyságában és nevelő erejében talán kevésbé bizonyulna gyengébbnek, mint a „hagyományos”.

A csoportmunkának egészen sajátos formája az, amikor a tanulókat képesség szerint csoportosítják (Frandsen, 1961). Itt elsősorban a tanulóknak képesség sze­rint differenciált oktatásáról van szó, és a cél elsősorban az egyéni képességekhez való alkalmazkodás, a kiválóak fejlődésének biztosítása, a gyengék lemaradottságának behozása stb. Természetesen a csoport kollektív hatása itt is érvénye­sül, de a hangsúly itt elsősorban az egyéni, a differenciált bánásmódon van. En­nek az eljárásnak vannak kétségtelen előnyei. A jóknak és a közepeseknek adott differenciált feladatok megoldása közben például a pedagógus külön tud a gyen­gékkel foglalkozni. Az idevágó külföldi és hazai tanulmányok (Budarnüj, 1963; Rubanszkij, 1962; Géczi, 1964; Xantusné, 1964; Mészáros, 1964; Kovács J. S., 1965) kedvező tapasztalatokról számolnak be ugyan, de a képesség szerinti dif­ferenciálásnak megvannak a maga negatív pszichológiai hatásai is. Bár, ha e csopor­tok nem lezártak, és nem az egész oktatási folyamatra vonatkoznak, ez a negatív hatás kevésbé jelentkezik. A csoportokat itt is átfogja az osztály. A csoportok együttműködnek, és a tanítási órákon munkájuk egységgé forr össze (Bubnova, 1964; Korotaev, 1964).

Vannak olyan próbálkozások, amelyek a csoportok képzésében az azonos és a különböző képességű tanulókat váltakozva hozzák össze (Pichova, 1964). Sőt ismerünk olyan csoportoktatást is, amely különböző osztályú tanulókat tanít együtt (Frandsen, 1961).

Warum ein „zweisprachiger” Grundwortschatz?

Der Fremdsprachenunterricht findet heute weitgehend in der fremden Sprache selbst statt. Die Vokabeleinführung erfolgt daher durch den Lehrer meist in Russisch (das neue Wort wird mit einfachen russischen Wörtern definiert) und durch Demonstration. Die unterrichtspraktische Realität erzwingt jedoch häufig den flexiblen Einsatz der deutschen Sprache - vor allem, wenn Unklarheiten zu beseitigen sind.

Ein Lernwörterbuch, das ein systematisches Wörterlernen, Wiederholen oder Nachholen außerhalb des Unterrichts ermöglichen soll, muss gleichfalls zweisprachig russisch-deutsch angeordnet sein, denn es soll ja unabhängig vom Lehrer benutzt werden.

Welche Wörter?

Ein Grundwortschatz trennt Wichtiges vom Unwichtigen. Die richtige Auswahl der zu lernenden Wörter ist die Voraussetzung für eine rationelle und sinnvolle Wortschatzarbeit mit einem Lernwörterbuch. Dem vorliegenden Grundwortschatz für Schule und Erwachsenenbildung liegt eine große Anzahl von Quellen zugrunde. lm In- und Ausland erstellte Grundwortschätze und Worthäufigkeitsuntersuchungen der russischen Sprache wurden ausgewertet. Wichtige russische Lehrwerke für die Erwachsenenbildung wurden ebenfalls herangezogen.

Ein genaues Verzeichnis aller Quellen würde den Rahmen dieser einleitenden Bemerkungen sprengen. Exemplarisch erwähnt seien lediglich …, herausgegeben von L. N. Sasorina, sowie „Die 4000 gebräuchlichsten Wörter der russischen Sprache”, herausgegeben von N. M. Schanski.

Die absolute Häufigkeit eines Wortes war auch bei der Auswahl dieses Grundwortschatzes selbstverständlich nicht allein entscheidend; Vertrautheitsgrad und Nützlichkeit mussten gleichfalls berücksichtigt werden.

Anordnung nach Sachgebieten und Wichtigkeitsstufen! Stichwort mit Satzbeispiel!

„Langenscheidts Grundwortschatz Russisch” ist nicht alphabetisch aufgebaut, da ein Lernen von Wörtern nach dem Alphabet- wie die Unterrichtspraxis gezeigt hat - wenig sinnvoll ist. Die Ähnlichkeit in der Schreibung bei der alphabetischen Reihenfolge führt zu Verwechslungen, das Wort bleibt mangels Assoziationen nur schwer im Gedächtnis; ein alphabetischer Aufbau steht der später in einer bestimmten Situation thematisch richtigen Anwendung entgegen. Das Lernen von Grundwörtern nach Sachgebieten ist leichter und didaktisch effektiver. Die inhaltliche Nähe und Verwandtschaft der Grundwörter schafft Assoziationen. Es entspricht auch einer alten Lehrerfahrung, dass die Einbettung des Einzelwortes in den sinnvollen Zusammenhang eines Sachgebiets besser im Gedächtnis haftet. Wir geben deshalb dem Lernen nach Sachgebieten den Vorzug. „Langenscheidts Grundwortschatz Russisch” ist nach Sachkategorien und Themenkreisen eingeteilt. Die Systematik und Gliederung dieser Sachgebiete wird im Inhaltsverzeichnis dargestellt.